
Nem, nem és nem! Semmi nincs, amit ma hordani tudnék! Egy kész csődtömeg vagyok... Ekkor viszont a kezembe akadt egy rózsaszín, leopárdmintás pánt nélküli ruha. Hmm... Ez jó lesz mára! Az idő amúgy is szép. Kikészítettem még egy sarut, a hajamat pedig kivasaltam és feltupíroztam. Adam ma korán kelt, így csinált nekem a sulira szendvicset, hát nem édes?
Kisminkeltem magam és leültem a kanapéra. Lynnre várok még. Miközben várakoztam elővettem az egyik könyvem, hogy átnézzem a leckét. Megtanultam, de sosem lehetünk elég felkészültek.
Miután végeztem eme tevékenységemmel Lynn is megjelent a lépcső aljában, teljes díszben. Mint mindig most is nőies, elegáns, de ugyanakkor fiatalos; Egy barackszínű tunikában, sötét csőfarmerben, na meg magassarkúban feszített indulásra készen.
Beértünk a suliba, mikor becsöngettek. Elkezdtem szaladni a terem felé, ahol épp voltunk, s az ajtót szinte feltéptem. A tanár még nem volt bent, szerencse, hogy nem látta ezt az attrakciót... Na ugye, az első órám irodalom volt, ahol a 20. század irodalmáról beszélgettünk, meg a Shakespear-ről. Mivel egy és ugyanaz a dráma- és irodalomtanár, így drámaórára a feladat adott; 'Hamlet', vagy 'Rómeó és Júlia'... Marhajó, mondhatom... Elindultunk tesire ahol bementünk a fiúöltözőbe. A lányban olyan bűz van... A fiúk ugye kint tesiznek, mi pedig kimegyünk az uszodába, juppí! Még szerencse, hogy hoztam bikinit.
Átöltöztem, megfogtam a törölközőt és bementem az uszodába. Úgy örülök, hogy nem pasi tanítja a tesit... A hajam -meglepő módon- nem lett vizes, így bátran léptem be a rajzterembe. Rajztörténelem, festők és szobrászok élete, blabla... Akkor jó, ha csinálunk is valamit, nem csak magolunk!
Ezután még volt két angol, egy ének, és egy zene óra. Hogy mindenkinek tiszta legyen: énekórán énekelünk, zenét hallgatunk, zeneórán pedig zenetörténelem, zenélés. Ma nem volt kedvem az itteni kosztot elfogyasztani, így rögtön haza is mentünk.
***
-Hova is megyünk? -kérdeztem, mikor már fél órája úton voltunk.
Körülbelül az egész napomat unalmasan töltöttem el, így amint hazaértem beültem a tévé elé. Nagyjából 10 perc múlva dörömböltek az ajtómon. Nagy nehezen feltápászkodtam, s Ellie-t láttam magam előtt.
-Szia! Nincs kedved sétálni egyet? -kérdezte kiskutyaszemekkel.
-Hát... Amúgy is csak unatkozom, szóval miért ne? -még beordítottam egy olyat, hogy "elhúztam" és már úton is voltunk.
-Szia! Nincs kedved sétálni egyet? -kérdezte kiskutyaszemekkel.
-Hát... Amúgy is csak unatkozom, szóval miért ne? -még beordítottam egy olyat, hogy "elhúztam" és már úton is voltunk.
-Majd megtudod!
Még 10 perc séta után elértünk egy... Karaoke klubhoz?! Hova hozott ez engem?!
-Meglepetéééés! -veregetett hátba.
-Te most komolyan énekeltetni akarsz? -akadtam ki.
-Igen! -mosolygott rendületlenül.
Köpni-nyelni nem tudtam. Élőben még nem énekeltem ember! Beléptünk a klubba, ahol minden tekintet ránk szegeződött, de egy pillanat alatt visszatértek szemeik a színpadon vonagló Tina Turner dalt éneklő csajhoz.
Miután végzett a kis 'Tina' Ellie fellépett a színpadra, odaadta a pendrive-ot a klub tulajdonosának és megmondta a dal címét. Tudta fejből, de a súgógépet a biztonság kedvéért bekapcsolták. Az elején elcsúszott, és a hangja sem a legjobb, de ezen lehet változtatni! Csak gyakorolnia kéne az éneklést és profi énekesnő válna belőle.
Eljött az én időm. Egy Katy Perry számot énekeltem. Mekkora mázli, hogy van ott hangszeres kíséret is, mert tudod ki hozott pendrive-ot... -pl. Ellie-
***
Nem is sikeredett rosszul, legalább is a tömeg tapsolt...!
-Hát... Van ilyen! -legyintettem. -De akkor sem vagyok tehetséges!
-Dehogynem! Csak bízz magadban, te csaj!
-Azt hiszem, igazad van! -öleltem meg, majd kisétáltunk az épületből.
Ellie hangja és dala:
Mia dala és hangja:

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése