5. Fejezet:Otthon, édes otthon...(2. felvonás)

5. Fejezet:
Otthon, édes otthon...(2. felvonás)

Adam szemszöge

Már vagy 1 órája folyt a próba, mikor észrevettem, hogy Mia nincs a helyén.Cöh, gondoltam, hogy nem bír egy helyben maradni.Na, mindegy, majd megkérdezem Allisont...(...)

-Allison, hova tűnt ez a két lábon járó borzalom?-kérdeztem.Oké, nem volt szép tőlem, de elég borzalmas tud lenni néha.
-Kire gondolsz?
-Ömm, egy Mia nevű lányra.-mondtam kissé szórakozottan.
-Ja, ő tudod, kiment levegőzni.Mondjuk, nem értem mit csinálhat már vagy fél órája, de azért levegőzik...
-Ja, jól van...Várj.Már fél órája levegőzik?!
-Ömm...Ezek szerint.
-Miért nem figyeltél rá?Te nem ismered annyira, folyton bajba keveredik!Na, jól van, hátha nem csinált semmit.-oké, lehet, hogy túlaggódom a dolgot, de már vagy 1 hónapja ismerem...Ááá.
-Jó jó, akkor nézzük meg kint...-mondta Allison.Ez olyanfajta megnyilvánulás volt részéről, mint amikor én próbálom menteni magam, hogy "Nem én ittam meg az utolsó üveg vodkát!".
-Fiúk, és persze Cam, végeztünk!Hazamehettek, ha akartok, legyen szép napotok!
-Várj Adam, nem úgy volt, hogy még elpróbálunk néhány számot?Most kezdek belejönni...-mondta Isaac.
-1 óra múlva kezdesz belejönni a dobolásba?!-mondtam neki mosolyogva, de mégis ingerülten.
-Hát, igen, mondjuk tényleg már haza kéne vánszorogni...Tegnap sokáig fent maradtam.
-Sok volt a pia?
-Ömmm...Nem részletezném, ha nem baj.
-Oki, te tudod.-mosolyogtam kajánul.

Ekkor kimentem, hogy megkeressem Miát.Allison is velem akart jönni, csakhogy megbizonyosodjon arról, Mia csak levegőzik.Persze, hogy nem levegőzött.Mivel SEHOL nem láttuk!2 óráig kerestük, közben pedig bejártuk a fél várost...

Mia szemszöge

Okéé, lehet, nem volt annyira jó ötlet elszöknöm...
1.Most pillanatnyilag fogalmam sincs, hol vagyok;
2.Talán szólnom kellett volna, hogy elmegyek...
Jól van na, talán, de csak TALÁN felhívom Adam-et.De most komolyan,  hogy hangzana?: "Szia Adam, itt vagyok egy buszon, a nemtudomhol, de nem kell aggódni, van nálam pénz, egyébként meg úgy döntöttem, hazalátogatok, remélem nem baj!Na sziaa!"
Ez így már alapból gázos...Oké, ez tényleg nem volt jó ötlet.Franc...Meg kéne kérdezni a buszsofőrt, hogy pontosan hol is lennék.

-Elnézést, nem tudná megmondani, hogy PONTOSAN hol is vagyunk?
-Most pontosan Burbank-től 50 km-re, valami kis faluban.Hova szeretne eljutni?
-Nos, nekem most konkrétan Chicago-ba kéne eljutnom...
-Ajjaj, az még kicsit messze van.Letegyem a San Diego-i vasútállomásra?Onnan könnyebb eljutni, és kb. 1 óra múlva indul egy vonat Denverig.Ott gépre szállhat, és olyan 4 óra múlva eljut Chicagoig.
-Ööö, nekem megfelel, mondjuk kissé problémás, de megoldható, no para.
-Rendben, akkor még negyed óra, és San Diegoban leszünk.
-Oki.-ezzel visszaültem a helyemre, és elkezdtem zenét hallgatni...
(...)
-Megérkeztünk!-zökkentett ki a sofőr.
-Rendben, akkor én megyek is, köszönök mindent, viszlát, legyen szép napja!-majd kiléptem a buszból, és elindultam az állomás felé.
Előkaptam a táskámat, hogy kifizessem a jegyet.Amint ezzel készen lettem, felszálltam a vonatra.
Vajon kereshetnek?Vicces ügy, remélem nem fognak nagyon haragudni...
Nos, mivel én a vonaton általában alszom, gyorsan meglesz ez a pár órás út.Ez így nagyon nyö.
Milyen király, hogy San Diego-ban nincsenek ismerőseim, így megspórolok egy csomó drága időt ahelyett, hogy dumálnék.
Most totálisan hiányzik az egész famíliám...Főleg az unokatesó, Sam.Vele szoktam néha dalokat írni, mikor anyám mérges rám, én pedig elszököm otthonról.Találkozni kéne vele.Eszembe jutott valami, amit le kéne jegyeznem a dalos-füzetembe...Valami, ami talán kicsit megmelengette a lelkem.

,,I was thinking about you,
Thinking about me,
Thinking about us,
What we gonna be?
Open my eyes;it was only just a Dream..."

Nem is olyan értelmetlen ez!De egyetlen egy versszakkal nem váltom meg a világot.Majd Sammel átbeszélem én ezt...

Adam szemszöge

-Hány órája furikázunk már?Haza akarok menni!
-Csönd, előbb meg kell találnunk őt.-ebben a pillanatban kaptam egy sms-t.
-Mi volt ez?-kérdezte Allison.
-Egy sms.Megnéznéd ki küldte?
-Persze.-kivette a telefont a zsebemből, majd legnagyobb meglepődésemre a következő nevet olvasta:-Mia.
-Olvasd el mit üzent, kérlek.
-,,Adam, kérlek etesd meg Fantát, amúgy hazamentem pár napra Chicagoba, nincs semmi baj, most vagyok azon a vonaton, ami Denverig (?) visz.A helyszínben nem vagyok biztos, de nem kell aggódnod, pénzem is van, puszii!"
-Hát ez k*vajó, nem szólt volna egy szót sem...Áh...A rohadt életbe.
-Na, nyugi, ő csak egy lány...
-Tudom, hogy kedveled.
-Igen, kedvelem, csak reméltem, hogy valamit segítek ezzel.
-Megpróbáltad.Nos, irány Denver!-megpróbáltam valami mosolyféleséget erőltetni az arcomra.Sikertelen lehetett a művelet, mert úgy néztem ki mint Joker...-Hány órás az út?
-Passz...Talán 1-2 óra?
-A rohadt életbe!A benzin amúgy is drága, több tízezer dollár lesz így!Tudod mit Allison, fogj egy rohadás térképet, vagy vedd elő a telefonodat, és mond légyszíves, hogy merre a jó büdös irányba kellene mennem ezzel a kib*szott kocsival.-adtam a parancsot, amit ő készségesen, de ijedten teljesített is.Mivel a mobil mellett döntött a leggyorsabb utat kereste meg rajta.

-Nos, ha elég gyors a kocsid, és nem ütközünk akadályokba, akkor olyan 1 óra múlva Denverhez érhetünk.A  vasútállomáshoz vezető út lehet 20-25 perces.Imádkozz, hogy előbb legyünk ott mint Mia.-mondta Allison, s én gyorsan lefordultam balra, majd bekapcsoltam a rádiót...Persze, ezen az adón szar zenéket adnak.De a többit most valahogy nem fogja.Anyád.

1 óra múlva, Mia szemszögéből

Fuu, itt vagyok Denverben, de nem nagyon vágom, hogy hol van a reptér.Meg kéne kérdezni attól a pasastól.

-Elnézést, merre találom a repülőteret?
-Bocsánat, de én nem tudom, nem itt élek, csak turista vagyok.
-Az más.Köszönöm.-a semmit.-.-"

Áh, taxi!Meg vagyok mentve.Már csak fogni kéne egyet, amihez übernagy tehetség kell.Vagyis Chicagoban így van...általában.:D
Na, valamit sikerült összehozni.Egy 40 körüli pasas /taxis/ megállt, s felvett.

-El tudna vinni a reptérig, köszönöm.
-Persze.-ekkor beindította a motort, majd az hangosan berregni kezdett.Kicsit kirázott tőle a hideg.Adam kocsija más, lágyabb a motor hangja, és a műbőrülés kellemes tapintása, az illata, a kesztyűtartó, amiben a napszemüveg-kollekciót tartjuk mind-mind más, mint ez a...ez az autó.
15 perc múlva már ott is voltunk.Kifizettem a taxit, vettem repjegyet, és felszálltam a gépre.Csak 1-2 óra, kibírom...A családért bármit!:D
/2 óra múlva/
Basszus...Megérkeztem!Itthon vagyok!Pontosabban Chicago közepén, én meg valahol kijjebb lakom.De haza találok én.
Elkezdtem lassan sétálni és...Kivel találkozom?Lynn-el!Istenem, ahogy megláttuk egymást elkezdtünk szaladni a másik felé, és összeölelkeztünk.:3 Imádom ezt a csajt.

-Jaj, Mia, el sem tudod hinni, hogy mennyire hiányoztál!Most te konkrétan hol is voltál kemény 1 hónapig?
-Ööö, az most hosszú...Hazakísérsz?Addig mondd te, hogy mi van veled, az én történetem most ráér.
-Oké.Tehát, összejöttem egy irtó helyes pasival, és képzeld, zenél, jól rajzol, és á.Imádom!És olyan kedves, gyengéd, bírja a barátaimat, meg kell vele ismerkedned!Amúgy itthon minden rendben van, a nővéreddel néha  összeültünk beszélgetni.Ezenkívül minden rendben van.
-Alexel mi a helyzet?
-Pff, fogalmam sincs.Csak egyszer láttam, akkor is a nővéreddel vásárolt.
-Oh, értem.Nos, hazaértünk!
-Rendben, akkor én itt kint megvárlak.
/a házban/
-Helloka!
-Ki az?-kérdezte anyám.A hangja kellemes és lágy volt, mint mindig.Mikor kijött a konyhából, cseppet meglepődött, majd elmosolyodott.Jewel is ott volt, ő egy öleléssel üdvözölt.
-Jaj, hugi hogy kerülsz te ide?Nem annál az emberkénél kéne tengetned a napjaidat?
-Ömm, az a helyzet, hogy hazaszöktem.
-Rólad nem is gondoltam mást Mia.-mondta anyám.Nem is vártam tőle, hogy mást gondoljon rólam.:)
-Hehehe.Anya, elmehetek Lynn-el bárhova?
-Aham, de ne legyetek sokáig, mert az ebéd az nemsokára készen lesz.
-Oké, pápá!-ezzel felmentem a szobámba, és előkaptam egy törölközőt, és fürdőruhát (amit csodálatosan itthon hagytam) és azokat a cuccokat, amiket mindig magamnál hordok strandoláskor.:3

-Lynn, megyünk a strandra.-jelentettem ki határozottan.
-Oké, akkor majd elmondod a sztoridat?
-Persze.
-Hallgatlak.
-Nos, tudom, hogy teljesen hihetetlen, de valamilyen csodából kifolyólag elköltöztem Los Angelesbe.Most hazaszöktem.
-Hol laksz?
-Ööö.Ezt most meg tudnád emészteni?Nem röhögnél ki?
-Nem, nem röhöglek ki, és már sok dolgot megemésztettem.
-Adam Lambert lakásában élek.
-Jó vicc, de most mondd az igazat.-az arckifejezésemből valószínűleg lejött neki, hogy nem viccelek.-Mia.Ez most komoly?!
-Úgy nézek én ki, mintha hazudnék?Nem.Na látod.
-Csak tudod, kicsit hihetetlenül hangzik.
-Te Lynn, ma tartanunk kéne egy csajos estét, nem?
-Dede.Amúgy ki kéne fizetnünk a bérletet.
-Ja, tényleg.-kifizettük, s már robogtunk is be a napsütéses paradicsomba...
Kemény fél órát voltunk ott, de anyám már hívott, hogy hol vagyok, mindjárt kész az ebéd.Persze Lynn is jött velem, éhesek voltunk, meg minden egyéb ok.

-Megjöttünk!-kiáltottam be a házba, majd beléptem az ebédlőbe ahol már minden elő volt készítve az ebédhez.Egy óra múlva végeztünk a kajálással, én pedig felmentem a szobámba nővérkémmel, s legjobb barátnőmmel, hogy pletykálkodjunk egy kicsit...

-Képzeld Mia, tegnap láttam Dakota osztálytársunkat egy undorító pink flitteres kivágott dologban.Állítólag az fölső volt, bár nem tudtam beazonosítani...-Dakota az osztály ribanca.A háta mögött mindenki kibeszéli, de nyaliznak neki, hogy menőbbek legyenek.
-Én meg kaptam egy macskát.Fantának hívják.Kórházba kerültem, és pletykákat terjesztetek rólam.-mondtam könnyedén.-Meg láttam egy olyan csajt, aki azt hitte magáról, hogy szép, de á.Fürdőrubán szaladgálni, mikor a hájad lelóg és lötyög, az nem nyerő L.A.-ben...
-Basszus hány óra?
-Fél nyolc.Jól elbeszélgettük az időt.

Ezután még olyan hajnali 3-ig dumáltunk, közben sminkeltünk, nassoltunk és elvoltunk.Még egy kép is készült akkor, mikor Jewellel a riasztót basztattuk.:)/a kép/
Másnap átmentem Sam-hez, és megmutattam neki a dalt.

-Mia, ez eddig nagyon jó, csak be kéne fejezni.:)
-Értem.-ettől kezdve lázasan dolgoztunk a dalon.Sam a felénél felkiáltott:
-Ez jó!Énekeljük fel.
-Rendben.

Miután felénekeltük ránéztem az órára és...Te jó Isten!Már 4 óra elmúlt?Elkések!
Gyorsan elköszöntem Samtől, és felajánlottam, hogy a dalt majd én befejezem.

Adam szemszöge

Istenem, itt vagyok Chicagoban, az éjszakát egy rozzant motelben töltöttem, a fejem rohadtul fáj, ráadásul Allison is itt hagyott...
Megláttam egy fekete hajú csajt.Talán ő tudja, hol lakik Mia.

-Hello, nem tudod véletlenül hol találom Mia Summer lakását?
-De, tudom, én vagyok a legjobb barátnője, elvezesselek...Adam?
-Igen, elvezethetsz, és igen, Adam vagyok.Talán rajongó lennél?
-Az vagyok, csak nem ugrálom körül az embereket...Az olyan idegesítő lehet.
-Kösz az együttérzést...ööö, mi is a neved?
-Lynn.Egyébként itt vagyunk.Én asszem megyek.Szia.Vagy várj, kaphatok egy közös képet és autogramot?
-Persze, te vagy az eddigi legkedvesebb rajongóm.-ezt tényleg komolyan mondtam, gyorsan megcsináltuk a képet, adtam autogramot, és a számomat is megadtam, mert kérte.Szeretne majd tőlem divattanácsokat kérni, hát nem cuki?Kedvelem ezt a csajt.:D
Beléptem a házba, s rögtön megláttam Mia szőke haját, majd ő is felfigyelt rám.Az egész família rám meredt, Mia az anyjára nézett, aki bólintott, mintha ezzel jelezné, hogy mehet.

-Tudod mennyire aggódtam érted?Nem tudtam hol vagy, csak egy vacak sms-ből tájékozódhattam!-ekkor váratlanul megölelt.
-Hiányoztál Ad.
-Te is te lány.:)

Ezzel elindultunk haza.Fantának is adtunk enni, szegénykém már baromira éhezhetett.Mi is kajáltunk, Mia bevonult a szobájába és befejezett valamit.Én lezuhanyoztam, és még beszélgettem Lynnel telefonon, majd elnyomott az álom...