4.Fejezet:Fanta

4.Fejezet:
Fanta

Adam szemszöge

~Hogy sikerült a műtét?
~Elég jól, nagyon jól viselte az egészet.
~Rendben, köszönöm.-ezzel az órámra néztem.-Te jó ég!Elkések!Köszönöm a segítséget Dr.Riff, viszlát!
~Ööö, rendben, legyen szép a napja!

Rohantam a kocsimhoz, beültem, majd hazahajtottam.
Amint beértem a lakásba, felmentem a fürdőmbe, majd levettem a koszos ruháimat, és beálltam a zuhany alá.
Megtörölköztem, majd felvettem magamra a ruháimat.Összeszedtem a cuccaimat, bepattantam a kocsiba és elhajtottam.Öt perc múlva kezdődik az interjú, addigra odaérek...Remélem.

Pár perccel később...

Bementem az épületbe, és egy vékony női hang szólított meg.

-Hello, Adam, felkészültél az interjúra?Gyere, foglalj helyet!-mondta a műsorvezető.
-Persze hogy felkészültem!
-O, az remek!-mondta, majd megszólalt egy másik hang is.
-Rendben, éés..FELVÉTEL!
-Üdvözlöm a kedves nézőket itt, a "Villáminterjúk" nevű műsorban!Ma a népszerű énekessel, Adam Lambert-el beszélgetünk kicsit!-Hello!-integettem a kamerába nézve.
-Nos Adam, a rajongóid teljesen felháborodtak azon, hogy tegnap egy idegen lánnyal láttak téged.Mondd csak, ki ez a hölgy?-Oh, hát ő a rokonom, elég messziről származik.-hazudtam.
-Tényleg, és honnan származik?És miért csak most tudunk róla?-Hát, Skóciából származik, és csak most engedték el, hogy jobban megismerjük egymást, hiszennáluk van egyfajta "szoros kötődés" és szerették volna, hogy megismerkedjünk.
-De miért csak most?-Azért, mert csak nemrég költöztek Amerikába, és ott a repülőjegy túl drága, de most az apja összegyűjtötte rá a pénzt.
-Értem, tehát ez a lány a rokonod.És melyik ágról?-ennél jobbakat nem tud kérdezni?!
-Hát, azt hiszem apai ágról, de ez nem biztos, most láttam először.
-Köszönöm Adam, ennyi elég is volt, köszönöm a figyelmet, viszlát holnap, amikor Justin Biebert-Fúúúúj...-fogjuk kifaggatni a Selena Gomezzel folytatott viszonyáról!Cheryl Brown voltam, és ez a Villáminterjúk!-Istenem, ezt a gagyi mosolygást soha nem unja meg?
-Pápá!-integettem mosolyogva.

Na végre, ez is letudva, így már nem kell félnem...Azt hiszem.Na, most pedig húzzunk a kórházba megnézni Mia-t.
Pár perc alatt oda is értem, és egyenest a 14-es kórterembe mentem.A haja picit fel volt nyírva, és így tisztára úgy nézett ki, mint Tommy...Te jó ég, még a bandának is be kell mutatnom őt, mivel ha turnézom, akkor ne ismeretlenként hozzam be.
Ahogy így elmélkedtem, egyszer azt vettem észre, hogy kinyitja a szemét

-Hé, én mit keresek itt?Miért fáj ennyire a fejem?-majd miután ezt befejezte rám nézett.-Sziaa...Adam.-mondta közömbösen.
-Hát szia, nem kéne ilyen közömbösen beszélned azzal, aki megmentette az életedet...Esetleg egy köszönöm...
-Jó, rendben értem a célzást.../sóhajt/ Köszönöm...
-Szívesen.Hogy érzed megad?
-Most már valahogy jobban, alukáltam.És most jobb.
-Aham.Képzeld, ma megvolt az interjú.
-Ó, ugye semmit sem csesztél el?-kérdezte kissé félve.
-Képzeld, nem.
-Köszönöm, megmentetted a magánéletemet.
-Rendben, de én most indulok haza.
-Miért?
-Háát....
-Tudtam!Tudtam, hogy ki akarsz hagyni a vásárlásból..-mondta, majd bevágott egy "mű durcit" és elfordult.
-Höh.Majd ha kimész innen, kapsz vásárlást, de most nem.Csá!
-Csáó!

Amint kiértem a kórházból, elmentem venni egy kávét, mert teljesen kivoltam a sok rohanástól...
(...)Bementem a plázába, vettem magamnak néhány pár cipőt, pár új farmert, és pólókat, meg hidegebb időkre egy új bőrkabátot.
Körülbelül kemény 2 órát töltöttem ott.Ahogy hazaértem lezuhanyoztam, felvettem egy alsót, majd bedőltem az ágyba.Nagyon elfáradtam, és már olyan 9 óra körül volt.Hogy mennyire siet ez az idő...
Másnap is bementem Mia-hoz.Ez még néhány hétig így folyt, de aztán már kiengedték.Úgy gondoltam, hogy ma mutatom be a bandának.

-Hova megyünk?Ez nem az otthon felé vezető út...
-Hát, úgy gondoltam, hogy bemutatlak a bandának, mert ha majd elmegyek turnéra, akkor tudod, hogy velem kell jönnöd...
-Tudom, vagyis eddig csak sejtettem...
-Viselkedj jól, nem olyan ellenségesen, mint szoktál...
-Hé, én nem vagyok ellenséges!-mondta mérgelődve.
-Rendben, de viselkedj JÓL!
-Oké...

Egy kis idő múlva odaértünk, majd kiszálltunk a kocsiból.

Mia szemszöge

Amint megláttam a bandát, kicsit furcsa érzés fogott el.Ismeretlen embereket nem nagyon tudom megszokni, max. évek múlva.

-Hello, emberek!Bemutatoom...
-Ki ez a lány?-szakította félbe Adam-et egy furcsa hajú "gyerek".
-Nem zavar, hogy most akarom bemutatni?!
-Ja, bocs, folytasd...
-Nos, a neve Mia, és azt kéne tudnotok, hogy majd elkísér minden próbára és koncertre.-áállj...Nem erről volt szó...Azt mondta, hogy csak koncertekre...
-Miért is?-kérdezte a fura hajú.
-Mert nem hagyhatom otthon egyedül.Ki tudja, mibe keveri magát...-höh, de vicces...-Amúgy Mia, ő itt Tommy,-mutatott a fura hajú gyerekre.Na, legalább a nevét már tudom.-ő itt Camila, de szólítsd Cam-nek, ő Monte, ő pedig Isaac.
-Értem.Örvendek!-köszöntem illedelmesen,ahogy Adam mondta.
-Várj, Adam...Ez a lány most nálad lakik, vagy mi van?-kérdezte Cam.
-Hát igen, mivel ide "száműzték".
-Értem.Nos, akkor hali drága Mia!-köszönt mosolyogva.Ez a csaj elég rokonszenves...
-Adam, és ki az a másik lány?-kérdeztem suttogva.
-Ó, igen, ő itt Allison, ő mondjuk nem a bandában van, csak gondoltam jó, ha megismered.-magyarázta.
-Értem, amúgy szia!-integettem felé, ő pedig közelebb jött hozzám, kicsit megnézett és megölelt.Ezt nem vártam volna, de hosszú ideje nem öleltem meg senkit és ez most kellett...
-Szia Miácska!-köszönt nevetve.

Mindenkit köszöntöttem, ők is engem, vagyis csak egy kivétel volt:Tommy.Ez a pasi valahogy elég ellenszenvesnek tűnt...Pedig tök pici.
Miután ezzel végeztünk, Adam bemutatott a táncosoknak.Beszélgettünk pár órát is a bandával, megismertük egymást.Végül is, jól telt ez a nap.Kedvesek ezek az emberek, remélem meg fogom őket szeretni.Allison és Cam a legrokonszenvesebbek.Már most imádom őket.Már hazafelé tartottunk, mikor Adam megszólalt:

-Na, milyen volt az ismerkedés?
-Nagyon szimpatikus mindenki, kivéve az a Tommy...
-Ő ilyen, majd megszokja a jelenléted.Muszáj lesz neki...
-Figyu, nem is zavar, ha nem kedvel, nem kell, hogy mindenki szeressen.
-Te aztán tényleg laza vagy!-mondta mosolyogva.
-Köszi, már mondták.

Mikor hazaértünk lezuhanyoztam, felvettem a pizsamám.Egyszer csak Adam megszólalt:

-Mia, lejönnél, kész a vacsi!
-Persze, megyek!-ordítottam és belebújtam a köntösbe.
(...)
-Tádáám!
-Ezt te főzted?-kérdeztem döbbenten.
-Aham.Csak neked, és persze magamnak.
-Ez rohadtjó!-kiáltottam lelkesen.
-Ugye?-kérdezte teli szájjal.

A vacsora többi részében beszélgettünk, és nevetgéltünk.A vacsi után Adam behívott a nappaliba.

-Mit szeretnél?-kérdeztem.
-Hát, szeretnék adni neked egy nagyon szép ajándékot.-felelte mosolyogva.
-Tényleg?Kedvesebb vagy, mint hittem.
-Oké, kösz, és most csukd be a szemed.
-Oké...

Ezzel a kezébe vett valamit.

-Kinyithatood!
-Ó, Istenem egy kiscica!Köszönöm!A neved pedig legyen...Don Amarillo!
-Nem lehetne egy egyszerűbbet?-kérdezte felhúzott szemöldökkel.
-Hát...Akkor Fanta!
-Fantaa?
-Várj...Van egy ötletem!A teljes neve legyen Don Amarillo, és Fantának becézzük.Jó ötlet, mi?-kérdeztem mosolyogva.
-Tökéletes!Hát Fanta, jó életed lesz itt, Mia-nál!
-Gyere Fanta, most feljössz velem fogat mosni, és aludni!Amúgy kösz a vacsit Adam, jó éjt!

Felmentem a fürdőbe, megmostam a fogam, majd elmentem aludni, és az álmom édesebb volt Fanta mellett, mint máskor.

Na, vissza lettem térve!xDRemélem tetszik.:)
Puszii.<3333333